Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered. Az úgynevezett ezoterikus tanok egyike, és feladata a bolygók állásából egy adott időpontban bekövetkezett esemény (legtöbbször egy személy születése) sorsának minél pontosabb meghatározása. Tudománytörténeti szempontból a csillagászat tudományának előfutára, míg a modern asztrológiát az áltudományokhoz sorolják.

Az asztrológia kialakulását az európai hagyományok elsősorban Mezopotámia (Kr. e. 8. század), illetve Babilónia (Kr. e. 5. század) papságához kötik. Hasonlóan alakult ki az asztrológia Egyiptomban és Görögországban a 2. században. Európán kívül Indiában, Kínában, valamint az aztékoknál és a majáknál is alkalmazták.
Az asztrológia szimbólumrendszerként használja fel a bolygókat, a csillagokat, a csillagképeket. Általában az összes asztrológiáról (európai, kínai és közép-amerikai indián) elmondható, hogy az égbolt egy szakaszát, a zodiákust (az ekliptika alatt és felett 20-20°-nyi széles, összesen tehát 40° széles sáv) felosztja állatövi jegyekre, melyek az adott kultúra naptárát is meghatározzák. Különösen igaz ez a kínai naptárra. Az állatövi jegyeket társítani szokták a bolygók helyzetével is. Az ókorban öt bolygót ismertek, ezeket az öt alapvető jellemmel egyeztették. Az európai és a kínai asztrológia is kapcsolatot teremt az állatövi jegyek, jellemek és elemek között. Azonban míg Nyugaton négy elemet (föld, tűz, levegő, víz) ismernek, Kínában ötöt (föld, fém, fa, víz, tűz).

A „nyugati" néven elterjedt (babilóniai) asztrológiában 12 állatövi jegy, 10 bolygó (eredetileg csak hét, melybe szimbolikusan a Nap és a Hold is beletartozott) és 12 úgynevezett horoszkópház van. A 12 állatövi jegy neve egyezik az állatöv 12 csillagképével. Helyzetük azonban eltolódott, mivel a csillagképek nagysága változó, a jegyek azonban egységesen 30° kiterjedésűek. Mozgásukat az őszpont és tavaszpont eltolódásának iránya határozza meg. A Kos csillagjegy pl nem a Kos csillagképben van, hanem a Vízöntőben. Az asztrológiai házakhoz külön házszámítási módszerek tartoznak (például Placidus, Regiomontanus, Campanus módszerei). A házak, jegyek és bolygók helyzete illetve egymással bezárt szögkapcsolata alapján végeznek számításokat. Ezek együttes kölcsönhatásainak elemzésével lehet vizsgálni a szülött jellemét, illetve haladó fokon egyes életeseményeit, köznapi szóhasználattal: a „jövőjét".
Kézzel rajzolt horoszkóp

Az asztrológia vizuális megjelenítési formája a horoszkóp. A „horoszkóp" szó pontos jelentése: „óra-kép", mely alatt a Nap, a Hold és a bolygók egy megadott időpontban a Föld egy megadott pontjáról látható (tehát látszólagos) elhelyezkedését értjük az állatövön. A vizsgált égitestek látszólagos égi pozíciójának pontos kiszámításához szükséges az alany születési éve, hónapja, napja, lehetőleg negyedórán belüli születési ideje és születési helye. Az úgynevezett újsághoroszkópok ezen adatok helyett csak a Nap zodiákusban elfoglalt állatövi jegy szerinti pozícióját tárgyalják, így ezek nem valódi horoszkópok.

Még kevéssé ismert az antropozófia által bevezetett úgynevezett asztrozófia.

Az asztrológiai tanításoknak számos értelmezése létezik.

Az asztrológia az ezoterika (ezoterikus tudás) egy alkalmazása, annak egy vetülete. Az asztrológia nézetei szerint a csillagok nem határozzák meg, determinálják az egyes ember életét, hanem csak egy lehetőséget biztosítanak bizonyos összefüggések felismerésére, az egyén belső természetének, illetve előtte álló „feladatainak" megismerésére. (Azon módszerek, melyek ugyanezt az eredményt nem a csillagok, hanem más segítségével érik el az ezoterika más-más területein találhatóak meg.) A megismert tények nem konkrét eseményeket írnak elő, nem a jövőt mondják meg, hanem azt, hogy az egyénnek milyen (általában jellemfejlődési) feladatai vannak, melyeket szabad akarata szerint valósíthat meg, vagy akár próbálhat elkerülni.

Az asztrológia szerint a születési horoszkóp (radix) mutatja a személyt legmarkánsabban meghatározó jegyeket, az egyénben rejlő lehetőségeket és az előtte álló feladatokat. Minél pontosabb időt vesz figyelembe a horoszkóp, annál aprólékosabb, részletesebb az eredmény, ezért igen jelentős eltérések mutatkozhatnak a csak a születés hónapját vagy napját figyelembe vevő (úgynevezett) horoszkópok és a percre pontosan kiszámított horoszkópok között, melyek nem csak a nap pozícióját, hanem az összes asztrológiai objektum helyzetét és kölcsönös elhelyezkedését is figyelembe veszik.

Mivel a horoszkóp egy adott „dolog" jellegzetességeit és várható „sorsát" próbálja meghatározni, ezért nem csak személyeknek, de bármilyen számunkra fontos eseménynek is lehetséges horoszkópot készíteni, például egy új, nagy feladat előtt (például: cégalapítás, vagy akár űrutazási program beindítása).